Vákuumozás klímaszereléskor: miért nem hagyható ki?
Röviden: a klíma vákuumozása azt jelenti, hogy szerelés után vákuumszivattyúval kiszívjuk a frissen szerelt csővezetékből a levegőt, a nyomáspróbához használt nitrogént és a nedvességet, mielőtt a hűtőközeget beengednénk. Ha ez kimarad, a csövekben maradt levegő nem vesz részt a hűtésben-fűtésben, megemeli a nyomást és rontja a hatásfokot; a nedvesség pedig az olajjal emulziót képez, savasodik, oldja a rezet, és az expanziós szelepnél jéggé is fagyhat. A vákuumozás ezért minden szakszerű klímaszerelés kötelező része.
Egy klímaszerelésből a legtöbben a falfúrást, a beltéri egység felszerelését és a kültéri egység konzolját látják. A szerelés egyik legfontosabb lépése viszont kívülről szinte észrevétlen: a vákuumozás.
Zóni Zoltán vagyok, hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő. Ebben a cikkben elmagyarázom, mi történik vákuumozás közben, miért nem szabad kihagyni, és mi a baj a régi, „hűtőközeggel átfúvatós” módszerrel, a „szisszentéssel”.
Mi kerül a csövekbe szereléskor?
A kültéri egység gyárilag tartalmazza a hűtőközeget, a csővezeték viszont szereléskor levegővel teli. A levegőben pára is van, a csövek végén pedig a szerelés közben por és apró szennyeződés is bejuthat. Ha a szelepeket ilyenkor egyszerűen kinyitnánk, mindez a hűtőkörbe kerülne.
Mit okoz a levegő és a nedvesség a hűtőkörben?
- Rosszabb hatásfok. A levegő nem cseppfolyósodik úgy, mint a hűtőközeg: azon a nyomáson, amelyen a kompresszor dolgozik, nem vált halmazállapotot, ezért a hűtőkörben nem képes munkát végezni. Levegő marad, és amikor a hőcserélőhöz ér, ott nem végez munkát, vagyis nem hűt és nem fűt. Közben megemeli a nyomást a rendszerben, így a klíma többet fogyaszt és kevesebbet hűt-fűt.
- Emulzió és savasodás. A nedvesség a kompresszorolajjal emulziót képez, és az olaj savasodik. A sav oldja a rezet, a kioldott réz pedig a vas alkatrészeken rakódik le. A savasodás a kompresszor motorjának réztekercséről a szigetelést is lemarja, ami zárlatot okoz.
- Jegesedés az expanziós szelepnél. A nedvesség a legszűkebb ponton, az expanziós szelepnél megfagyhat, és eltömítheti azt. Erről az elektronikus expanziós szelepről szóló cikkünkben olvashat.
- Korai kompresszorhiba. A fenti folyamatok együtt a klíma legdrágább alkatrészét, a kompresszort terhelik. A kompresszorról külön cikkünk is van.
Hogyan zajlik a klíma vákuumozása?
- Nyomáspróba nitrogénnel. A csatlakozások meghúzása után a csővezetéket száraz nitrogénnel nyomás alá helyezzük. A nitrogént a palackból nyomáscsökkentőn keresztül, fokozatosan engedjük be, a kötéseket habképző szivárgáskereső folyadékkal ellenőrizzük, és figyeljük, hogy tart-e a nyomás. Azonos hőmérsékleten a nyomásesés tömörtelenségre utal, így a szivárgás még a hűtőközeg beengedése előtt kiderül.
- Vákuumszivattyú. A nitrogén kiengedése után a szervizszelepre csatlakoztatott vákuumszivattyú kiszívja a csövekből a maradék nitrogént, a levegőt és a nedvességet. Mélyvákuumban a víz már szobahőmérsékleten is elforr, a keletkező gőzt pedig a szivattyú elszívja. A szakmai előírás szerint az idegen gázok nyomásának tartósan 2,7 mbar alatt kell lennie a rendszer minden részén. Egy jó, kétfokozatú vákuumszivattyú ennél jóval mélyebb vákuumot ad: legalább 0,2 mbar-ig le kell tudnia menni.
- Tartáspróba. A szivattyú leállítása után figyeljük az elektronikus vákuummérőt. Ha a vákuum tart, a rendszer tömör és száraz. Ha az érték lassan emelkedik, a rendszerben szivárgás vagy még párolgó nedvesség van, ilyenkor tovább kell keresni, illetve vákuumozni. Használt klímánál a csövekben maradt olajban hűtőközeg van elnyelődve. Ez vákuumban kiforr, és megemeli a mért értéket, így már vákuumozás közben is látszanak a felugrások – ez önmagában még nem jelent szivárgást.
- A szelepek nyitása. Ezután nyitjuk a kültéri egység szelepeit, és a hűtőközeg a tiszta, száraz csővezetékbe áramlik. Végül próbaüzem következik.
A vákuumozás ideje a csőhossztól, a szivattyú teljesítményétől, a külső hőmérséklettől és a páratartalomtól függ. A nyomásnak a rendszer leghidegebb pontján is a víz gőznyomása alá kell kerülnie, ezért hideg, párás időben tovább tart, és ezt nem érdemes siettetni. Ha sok nedvesség jutott a csövekbe, a vákuumozást megszakítjuk, a rendszert száraz nitrogénnel átöblítjük, majd újra vákuumozunk: a nitrogén sokkal több nedvességet képes felvenni, mint a hűtőközeg.
Gyakori hibák vákuumozáskor
- Túl rövid vákuumozás. Néhány perc alatt a levegő nagy része távozik, a nedvesség viszont még nem. A siettetett vákuumozás ezért félmunka.
- Elmaradó tartáspróba. Ha a szivattyú leállítása után senki nem figyeli a vákuummérőt, egy apró szivárgás vagy a csőben maradt nedvesség rejtve marad.
- Csak analóg mérőóra. A hagyományos manométer a vákuumot csak durván mutatja. A mélyvákuumot elektronikus vákuummérővel lehet pontosan ellenőrizni.
- Elhanyagolt vákuumszivattyú. A szivattyú olaja magába szívja a nedvességet, ezért az olaj állapotát rendszeresen ellenőrizni és cserélni kell, különben a szivattyú nem éri el a kellő vákuumot.
- Kimarad a vákuumozás. Erről lejjebb, a „szisszentésnél” írunk bővebben.
A klíma vákuumozása tehát nem formalitás: ha szakszerűen végzik, a hűtőkör évekig tiszta és száraz marad, a kompresszor pedig a tervezett körülmények között dolgozik. Ahol kimarad, ott pár év múlva jöhet a kompresszorhiba. Cseréltünk már emiatt 10 éves klímát is: japán készülék volt, sokáig bírta, de végül ez vitte el.
Mit kérdezzen a szerelőtől?
- Lesz-e nyomáspróba nitrogénnel és vákuumozás, és nagyjából mennyi ideig tart?
- Megnézheti-e a vákuummérő értékét a végén?
- Benne van-e a vákuumozás az árban?
Klímaszerelés, javítás vagy karbantartás Újpesten? Hívjon minket, vagy nézze meg az árainkat.
Miért nem jó a „szisszentés”?
Régebben előfordult, hogy a szerelő a csöveket a kültéri egységből kiengedett hűtőközeggel „fúvatta át”, hogy kiszorítsa a levegőt – ezt hívják a szakmában szisszentésnek. Ez a nedvességet nem távolítja el: a kitáguló hűtőközeg lehűti a csövet, a pára egyből kicsapódik a cső belső falára, és ott is marad. A kiengedett hűtőközeg pedig a légkörbe kerül. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság tananyaga szerint a hűtőközeges öblítés környezetvédelmi okokból szigorúan tilos, és az uniós F-gáz rendelet is tiltja a fluortartalmú hűtőközegek szándékos kibocsátását. Ahol öblítésre van szükség, ott száraz nitrogént használunk.
Nálunk a vákuumozás minden szerelés része, külön díjat nem számolunk fel érte: benne van a 110 000 Ft-tól induló alap szerelési díjban. A részleteket az Árak oldalon találja.
Mikor kell még vákuumozni?
- új klíma szerelésekor;
- ha a kültéri egységet leszerelték és visszaszerelték, például homlokzatszigetelés miatt;
- a hűtőkör javítása, például szivárgás megszüntetése után, mielőtt új hűtőközeget töltünk;
- a klíma áthelyezésekor.
Gyakori kérdések
Mennyi ideig tart a vákuumozás?
Jellemzően fél óra körül, de hosszabb csőnél, hideg vagy párás időben tovább tarthat. A tartáspróbával együtt ez a szerelés egyik legfontosabb szakasza.
Honnan tudom, hogy vákuumozták a klímámat?
A szerelő a kültéri egység szervizszelepére csatlakoztatja a vákuumszivattyút és a mérőórát, ez a szerelés végén jól látható lépés. Kérdezzen rá nyugodtan.
Mi történik, ha kimaradt a vákuumozás?
A klíma eleinte működhet, de a csövekben maradt levegő és nedvesség rontja a hatásfokot, és idővel kompresszor- vagy szelephibához vezethet. Ilyenkor a hűtőközeget szakszerűen le kell fejteni, a rendszert vákuumozni, majd újratölteni. Előfordul, hogy már csak a készülék és a rézcső pár cseréje segít, ami drága megoldás.
Benne van a vákuumozás a szerelési díjban?
Igen, nálunk minden szerelés része, külön díjat nem számolunk fel érte.
Szakszerű klímaszerelést keres?
Újpesten és a IV. kerületben ingyenes helyszíni felméréssel és 3 év jótállással szerelünk. Hívjon minket: +36 70 287 2121. A szerelés teljes menetéről a Klíma telepítés lépésről lépésre cikkben olvashat.
Szakemberre van szüksége?
Klímaszerelés, javítás, karbantartás és tisztítás Újpesten és környékén. Szerelés 110 000 Ft-tól, 3 év garanciával, a helyszíni felmérés ingyenes.
Hétfő–péntek 8–17, szombat 8–12
Források és további olvasnivaló
A szakma folyamatosan fejlődik: Észak- és Dél-Amerikában sok jó szerelési technikát lehet tanulni, amelyeket az uniós szabályozás csak lassan követ. Aki angolul is szívesen tanul, annak ajánljuk például az AC Service Tech YouTube-csatornát.
Zóni Zoltán
Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő, a Klíma Újpest tulajdonosa. 2006 óta szerel lakossági klímákat; H-I. kategóriás F-gáz képesítés (NKVH).
