
SEER, SCOP, energiacímke: így olvassa a klíma adatlapját
Frissítve:
Röviden: a klíma energiacímkén a SEER a hűtési, a SCOP a fűtési szezonra számolt hatékonyság – mindkettőnél a magasabb szám a jobb. Az A+++ osztályhoz hűtésben legalább 8,5-ös SEER kell; ha fűtene is, az átlagos zónára megadott SCOP-ot, a bivalens hőmérsékletet (Tbiv) és a legalacsonyabb működési hőmérsékletet nézze. A kWh/év szabványos becslés: két készülék összevetésére jó, az Ön valós fogyasztása viszont a használattól függ.
Ha klímát választ, előbb-utóbb ott találja magát az adatlap és a klíma energiacímke előtt, és jön a káosz: SEER, SCOP, A+++, kWh/év, dB(A), R32… Közben csak azt szeretné tudni, jó lesz-e a lakásba, mennyit fogyaszt, és fűt-e rendesen télen.
Ebben a cikkben lefordítom Önnek az adatlapot emberi nyelvre, soronként – úgy, ahogy a helyszíni felmérésen is el szoktam mondani.
Adatlap vagy energiacímke?
Két dologgal fog találkozni:
- Energiacímke (EU-címke): színes matrica energiaosztállyal, éves fogyasztással, zajszinttel.
- Műszaki adatlap: itt vannak a részletek – névleges teljesítmény, teljesítménytartomány, SEER/SCOP, működési hőmérsékletek.
Mindkettő fontos: az energiacímke gyors összehasonlításra jó, az adatlap arra, hogy ne válasszon mellé.
Névleges hűtő- és fűtőteljesítmény (kW)
Az adatlap egyik első sora a hűtőteljesítmény és a fűtőteljesítmény kW-ban. A „névleges” azt jelenti, hogy egy szabványos mérési ponton ennyit tud a gép. A fűtőteljesítmény jellemzően valamivel magasabb, mint a hűtőteljesítmény, de ez gyártónként és típusonként eltér.
A lakossági klasszikusok: 2,5 kW kisebb szobába, 3,5 kW nappaliba vagy nagyobb szobába, 5 kW nagy nappaliba, amerikai konyhás térbe. Hogy Önnél melyik kell, azt a tájolás, az üvegfelület, a szigetelés és a belmagasság is befolyásolja – erről külön cikkben írtunk: Hány kW-os klíma kell?
Teljesítménytartomány (min–max)
Az adatlapon gyakran szerepel egy tartomány is, például „hűtés: min.–max. kW”. Ez az inverteres klímák világa: a gép nem ki-be kapcsol, hanem szabályozza a teljesítményét.
- A minimum azért érdekes, mert minél lejjebb tud menni a gép, annál egyenletesebben és halkabban tartja a hőmérsékletet enyhébb időben.
- A maximum azért, mert kánikulában vagy téli mínuszokban ez a tartalék számít.
Fűtésnél ezt különösen érdemes nézni, mert itt dől el, hogy a klíma valóban jól fűt, vagy csak papíron.
SEER – szezonális hatékonyság hűtésre
A SEER a hűtési szezonra számolt hatékonyság: egy átlagos hűtési szezonban mennyi hűtést ad egységnyi áramból. Egyszerűen: minél nagyobb a SEER, annál kevesebb áram kell ugyanahhoz a hűtéshez.
Az EU-s energiacímke szerint hűtésben az A++ osztályhoz legalább 6,1-es, az A+++ osztályhoz legalább 8,5-ös SEER kell.
SCOP – szezonális hatékonyság fűtésre
A SCOP ugyanez fűtésre, a fűtési szezonra számolva: minél nagyobb, annál olcsóbb lehet a fűtés árammal.
Fontos: a SCOP értéke attól függ, melyik éghajlati zónára adják meg. Az energiacímkén az „átlagos” zóna a kötelező, ez áll hozzánk a legközelebb. Az átlagos zónában az A++ osztályhoz legalább 4,6-os, az A+++ osztályhoz legalább 5,1-es SCOP kell.
Fűtésnél ne csak a SCOP-ot nézze, hanem a működési tartományt is – egy szép szám a papíron még nem mondja meg, mit csinál a gép, amikor kint tényleg hideg van.
EER és COP – miért látja még ezeket?
- EER: hűtési hatékonyság egyetlen mérési ponton.
- COP: fűtési hatékonyság egyetlen mérési ponton.
- SEER / SCOP: ugyanez szezonra, sok mérési pontból átlagolva.
Laikusként a SEER és a SCOP a fontosabb, mert jobban közelíti a valós használatot. Az EER és a COP inkább olyan, mint egy autó katalógusfogyasztása egy konkrét teszten.
Klíma energiacímke és energiaosztályok: A+++, A++, A+
A klíma energiacímkéjén külön energiaosztály szerepel hűtésre és fűtésre – fűtésnél gyakran külön a meleg, az átlagos és a hideg éghajlati zónára is. Ez azért van, mert fűtésnél nem mindegy, milyen külső hőmérsékletekkel számolnak.
Az energiaosztály összehasonlításra jó, azonos teljesítményű gépek között. Nem garantálja viszont, hogy Önnél mennyi lesz a fogyasztás: az Ön lakása és az Ön használati szokásai legalább ennyit számítanak.
Éves energiafogyasztás (kWh/év)
A címkén külön szerepel a becsült éves fogyasztás hűtésre és fűtésre. Ez szabványos becslés, nem személyre szabott érték. Arra jó, hogy két azonos teljesítményű klíma közül lássa, melyik takarékosabb. Hogy forintban mennyi lesz, az az Ön tarifájától, a napi üzemidőtől, a beállított hőfoktól és a lakás szigetelésétől függ.
Klímaszerelés, javítás vagy karbantartás Újpesten? Hívjon minket, vagy nézze meg az árainkat.
Zajszint dB(A) – melyik számot nézze?
Az adatlap gyakran több zajszintet is megad a beltéri egységre (különböző ventilátorfokozatokon), és külön egyet a kültérire. Hálószobába mindig azt nézze, mennyi a zaj alacsony fokozaton, de ne csak a legkisebb számot: kánikulában a gép felpörög, és ott már a magasabb érték számít.
A rossz telepítés is okozhat zajt – rezgés, rossz konzol, hibás csövezés. Részletesen: Mit jelentenek a klíma zajszint-adatai a gyakorlatban?
Hűtőközeg: R32
A lakossági split klímáknál ma az R32 a jellemző. A régebbi R410A-nál kisebb a környezeti terhelése (alacsonyabb a GWP-értéke), és jó hatékonyságot tesz lehetővé. Ha márkás gépet választ R32-vel, nem lő mellé. Bővebben: Milyen hűtőközeget válasszon?
Működési hőmérséklet-tartomány – fűtésnél a legfontosabb sor
Az adatlapon keresse a fűtési működési tartományt: meddig tud fűteni a gép kinti mínuszokban. Ez típusonként nagyon eltérő, a jobb gépek mélyebb mínuszokban is működnek.
Ha valaki azt mondja, „fűtésre is kell”, az kétféle igény lehet:
- átmeneti időszakban, ősszel-tavasszal rásegítés,
- valódi téli fűtés, akár fő fűtésként.
A kettő nem ugyanaz. A második esetben az is számít, mennyit ad le a gép mínuszban, mennyire esik vissza a teljesítménye, és milyen gyakran kell leolvasztania.
Bivalens hőmérséklet (Tbiv) – meddig fűt egyedül a gép?
A fűtési adatok között gyakran talál egy Tbiv jelű sort: ez a bivalens hőmérséklet. Ezen a külső hőmérsékleten a gép fűtőteljesítménye még éppen fedezi a hőigényt. Ennél hidegebben a klíma még fűt, de egyedül már nem bírja, és kiegészítő fűtés kell mellé (kazán, elektromos fűtés). Mellette szerepel a TOL, vagyis az a legalacsonyabb külső hőmérséklet, ameddig a gép egyáltalán fűteni tud.
Minél alacsonyabb a Tbiv, annál tovább fűt a gép segítség nélkül. Az átlagos zónára legfeljebb +2 °C lehet, a fűtésre jól használható gépeknél jellemzően –7 °C vagy ennél hidegebb. Az adatlapi érték szabványos méretezésre vonatkozik. Hogy az Ön lakásában hol van ez a pont, az a hőveszteségtől és a gép méretétől függ, ezt a felmérésen kiszámoljuk.
Amit az adatlap nem mond el: a csőhossz
Van egy szakmai szabály, amit mi minden telepítésnél betartunk: a klímához minimum 3 méter réz csőpár kell. Túl rövid csövezésnél a nagyobb nyomás miatt a beltéri rézcső idő előtt elkophat, és a hűtőközeg áramlása is hallható lesz – ez a jellegzetes sziszegő, csobogó hang. A papír szép, de a végeredmény a falon dől el.
Gyors ellenőrzőlista klímaválasztáshoz
| Adat | Mit jelent? | Mire figyeljen? |
|---|---|---|
| Névleges hűtés (kW) | szabványos ponton mért teljesítmény | passzol-e a helyiséghez |
| Teljesítménytartomány | min.–max. szabályozási sáv | van-e tartalék hőségben, hidegben |
| SEER | szezonális hűtési hatékonyság | minél magasabb, annál jobb |
| SCOP (átlagos zóna) | szezonális fűtési hatékonyság | fontos, ha fűtene is |
| Bivalens hőmérséklet (Tbiv) | ennél hidegebben már kiegészítő fűtés kell | minél alacsonyabb, annál jobb, ha fő fűtés a cél |
| Fűtési alsó határ | legalacsonyabb külső hőmérséklet, ahol még fűt | rásegítés vagy fő fűtés a cél? |
| Beltéri zaj dB(A) | zaj különböző fokozatokon | alacsony fokozat értéke a hálóban |
| Hűtőközeg | ma jellemzően R32 | márkás gépnél standard |
| kWh/év | szabványos fogyasztásbecslés | összehasonlításra, nem jóslásra |
Segítünk összevetni az adatlapokat
Papíron két klíma között lehet kis különbség, közben a valóságban a beltéri rossz helyen van, a kültéri rosszul szellőzik – és máris borul a szép elmélet. A Klíma Újpest ingyenes helyszíni felmérésén segítünk összevetni a Daikin, a Mitsubishi Electric és a Polar adatlapjait, és elmondjuk, melyik adat miért számít Önnél. Minden telepítésre 3 év garanciát adunk. Árak: klimaujpest.hu/arak · Telefon: +36 70 287 2121.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a SEER és a SCOP között?
Mit jelent az A+++ energiaosztály?
Pontos a címkén szereplő kWh/év érték?
Melyik adat a legfontosabb, ha fűteni is szeretnék a klímával?
Mit jelent a Tbiv (bivalens hőmérséklet) az adatlapon?
Kérjen ingyenes felmérést Újpesten
Ha segítség kell az adatlapok összevetéséhez, az ingyenes helyszíni felmérésen elmondjuk, melyik adat számít Önnél. Küldjön üzenetet az ajánlatkérő űrlapon, vagy hívjon minket: +36 70 287 2121. További részletek a klímaszerelés Újpesten oldalunkon.
Szakemberre van szüksége?
Klímaszerelés, javítás, karbantartás és tisztítás Újpesten és környékén. Szerelés 110 000 Ft-tól, 3 év garanciával, a helyszíni felmérés ingyenes.
Hívjon minket: +36 70 287 2121Árak megtekintése
Hétfő–péntek 8–17, szombat 8–12
Források és további olvasnivaló
Szerző: Zóni Zoltán
Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő, a Klíma Újpest tulajdonosa
Több mint 20 éve dolgozik klímákkal: 2003-ban járműklímákkal kezdte, 2006 óta szerel lakossági klímákat. Hőszivattyús szakvizsga (Debrecen, 2021), H-I. kategóriás F-gáz képesítés (EU 2024/573), 2026-ban sikeres vizsga a CO2, propán és ammónia hűtőközegekről. Hőszivattyús referenciák Panasonic, Mitsubishi és Cascade rendszerekkel, a monoblokktól a kétkörös (R32 + R134a), 80 °C-os vizet előállító nagy rendszerekig.
Ez a cikk a Klíma Újpest csapatának napi gyakorlati tapasztalatai alapján készült. Kérdése van a cikkel kapcsolatban? Hívjon bizalommal: +36 70 287 2121 · Bővebben a szerzőről
Zóni Zoltán
Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő, a Klíma Újpest tulajdonosa. 2006 óta szerel lakossági klímákat; H-I. kategóriás F-gáz képesítés (NKVH).
Ezeket is érdemes megnézni

Miért kell legalább 3 méter rézcső pár a klímához?
2026.10.29.
Polar vagy Mitsubishi klíma? Melyik a jobb választás Önnek?
2026.09.04.